Írjad te is! Várom a leveledet: paramjot kukac leviter
pont net
Ezzel a kifejezéssel lehet vitatkozni, én rögtön meg is
teszem: maga a kundalini, az energia nem más a természetben.
Persze, minden embernek más és más, persze, máshogyan
érezzük magunkat a természetben, mint egy teremben, vagy a
lakásunkban, de amikor a kundalini, ez az energia szétárad a
testünkben, ugyan mindegynek érezzük, hogy hol is vagyunk.
Én legalábbis szinte úszkálok benne, lebegek... Vagyis nem
az energia más a természetben, hanem rám, mint emberre hat a
természet.
Így kinn, a "természet lágy ölén" egészen
máshogyan kezdek hozzá a jógához, vagy akár az egyszerű légzőgyakorlathoz, voltaképpen a jóga gyakorlatsorhoz.
És most egy vallomás
Jajj, a vallomások olyan izé dolgok - jut
eszembe rögtön, de most nem érdekel, mert vallomást akarok
tenni. Ez nem könnyíti meg a te dolgodat, de remélem, nem is
nehezíti.
Az én legelső ilyen energia élményem, ami számomra
a kundalini energiát jelenti, a tengerparton volt.
Nyüzsgő
strand, árnyas fák, mindenki happy, nyugalom és boldog
zsivaj.
Éreztem, hogy ellazulok.
Azt is, hogy nagyon jó
élni.
Ez most egy picit ciki így visszaolvasva, de tényleg
az élet szeretetére gondolok most, azt éreztem, nemcsak
amolyan "de boldog vagyok, mert itt vagyok a tengerparton"
dolgot.
Éreztem a bizsergést a tagjaimban, és ahogy a
hátamon feküdtem, a csípőm és derekam könnyű lett, mondhatni
elemelkedett a talajtól.
Könnyű voltam, és tele energiával
Na persze nem levitáltam, csak úgy
éreztem.
Eltartott egy ideig.
Meglepődtem, de eszemben nem
volt magamat kiragadni ebből az érzésből. Nem mozdultam, nem
beszéltem, hallottam továbbra is a tömeg csivitelését, a
gyerekek sikongatását, csupán belül magam voltam.
Magam voltam, és
nagyon jól éreztem magam.
Mit is mondhatnék most, végülis
azt kívánom Neked, aki olvasod ezt a bejegyzést, mint
magamnak kívánom: legyen neked is ilyen csodás élményed.
Minél előbb. Minél többször! Nem még ennél is többet
szeretnék kívánni: bármikor, amikor szeretnéd. Függjön
tőled!
